Baker-ciszta tünetei és kezelése

Mi a Baker-ciszta?

A Baker-ciszta, avagy a térdhajlati ciszta egy folyadékkal telt képlet a térd mögött. Az elváltozás jellemzően térdízületi gyulladás vagy sérülés nyomán alakul ki, hosszú távon pedig a mozgást is akadályozhatja. Kezelése ugyanakkor csak ritkán igényel műtéti beavatkozást. A betegség elnevezése az azt a 19. században elsőként leíró brit sebésztől, William Morant Bakertől ered.

A Baker-ciszta előfordulása

A Baker-ciszta a térdízület leggyakoribb cisztás megbetegedése, amely becslések szerint a középkorú és idősebb korosztály több mint egytizedénél előfordul. Ezzel együtt bármely életkorban kialakulhat. Megjelenése 4 és 7 év közötti gyermekek, valamint 35 és 70 közötti felnőttek körében a legjellemzőbb.

A Baker-ciszta okai

Általában véve az ízületek, így a térd könnyed mozgásában is fontos szerepet játszik az ízületi felszínek súrlódását csökkentő ízületi vagy szinoviális folyadék. Baker-ciszta akkor keletkezik, ha túltermelődik ez a viszkózus folyadék, amely aztán felgyülemlik a térdízületi nyáktömlőben (bursa). Mindezt egyaránt kiválthatják az ízület gyulladásával járó kórképek, így például porckopás (arthrózis), reumatoid arthritis, köszvény, valamint sérülések, leggyakrabban meniszkusz sérülés és keresztszalag-szakadás. A gyermekeknél kialakuló Baker-ciszta pontos kiváltó okára sok esetben nem derül fény, de ismert, hogy gyakran társul fiatalkori reumatoid arthritishez.

A Baker-ciszta tünetei

Egyes esetekben a Baker-ciszta nem okoz a páciens számára észlelhető tüneteket, így akár rejtve maradhat, vagy csupán véletlenül fedezik fel képalkotó vizsgálatok során. Egyéb esetekben a térdhajlatban, olykor a vádli felső részén tapintható duzzanat hívhatja fel rá a figyelmet, amely főleg a teljesen kinyújtott lábon mutatkozik meg igazán. Társulhat hozzá fájdalom, diszkomfort, valamint feszülő érzés is. A fájdalom mozgás hatására súlyosbodhat, és akár a térd teljes behajlítását vagy kinyújtását is akadályozhatja. Növekedve a ciszta a környező ereket is nyomhatja, aminek eredményeként alsó végtagi ödéma alakulhat ki.Ha a Baker-ciszta átterjed a vádli területére, ott szintén kiválthat duzzanatot, bőrpírt (eritéma), vizesedést (ödéma) és úgynevezett Homan-tünetet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a beteg fájdalmat érez a térdhajlatában, ha hátrafeszíti a lábfejét. A Homan-tünet egyben a felületes vénagyulladás (tromboflebitisz) és a mélyvénás trombózis egyik jellegzetes tünete is.

A Baker-ciszta diagnózisa

A diagnózis alapjául a páciens által elmondott tünetek és a fizikai vizsgálat szolgál. Emellett az orvos egyéb vizsgálatokat is elrendelhet a hasonló tünetekkel járó súlyosabb megbetegedések kizárása céljából. Így szükség lehet ultrahangos, röntgen-, illetve MR-vizsgálatra is.

A Baker-ciszta kezelése

Panaszmentes Baker-ciszta esetén jellemzően nem szükséges semmilyen speciális kezelés. Enyhébb panaszokra elsődlegesen nem műtéti terápiát alkalmaznak, amelynek része lehet az érintett térd pihentetése, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása, illetve térdízületbe adott kortikoszteroid injekció. Szintén előnyös hatással bírhat a térdízület mobilitását javító, szakember által irányított fizikoterápia. Általában véve elmondható, hogy Baker-ciszta esetén mindig az azt kiváltó okot kell kezelni. Ha sikerül például csillapítani az ízületi gyulladást, a ciszta sok esetben magától is kisebbedhet, akár el is tűnhet.A Baker-ciszta méretét – helyi érzéstelenítés mellett – tűvel végzett aspirációval is lehetséges csökkenteni szükség esetén. A beavatkozást végző orvos ultrahang segítségével követi nyomon a tű bevezetését, amellyel aztán leszívja a folyadékot a cisztából.HirdetésAmennyiben az elsődlegesen alkalmazott kezelési eljárások nem szüntetik meg tartósan a fájdalmat, illetve a ciszta az aspirációt követően újból telítődik, sebészeti beavatkozást javasolhat az orvos. Ez történhet ízületi tükrözéssel (artroszkópia), amelynek célja a háttérben meghúzódó sérülés vagy porckopás rendezése és a ciszta leszívása, továbbá nyitott műtéttel nagy méretű ciszta eltávolítása céljából. Mindazonáltal operációt csak ritkán végeznek Baker-ciszta miatt.

A Baker-ciszta megelőzése

A prevenció szempontjából a sport- és egyéb megterhelő mozgásformákból eredő térdsérülések kockázatának mérséklése a legfontosabb. Sportágtól függően mindig viseljünk megfelelő védőfelszerelést. Vegyük komolyan az intő jeleket: ha térdfájdalmat érzünk mozgás közben, ne erőltessük tovább az ízületet. Intenzív testmozgás után mindig hagyjunk kellő időt szervezetünknek a pihenésre, regenerációra. Mozgás előtt feltétlenül melegítsünk be, utána pedig nyújtsunk és vezessünk le.

A Baker-ciszta szövődményei

Amennyiben túl gyorsan telítődik folyadékkal, vagy túl nagy nyomás keletkezik benne, a Baker-ciszta, azaz a szinoviális folyadékot tartó nyáktömlő megrepedhet, szivárogni kezdhet. Ilyenkor a környező szövetekbe szivárgó ízületi nedv gyulladást és éles, szúró fájdalmat válthat ki a térdben és a vádliban. A vádli emellett megduzzadhat, vöröses elszíneződés mutatkozhat rajta, és a páciens úgy érezheti, mintha víz csorogna végig belül a lábában. Ritkán felületes vénagyulladás is felléphet Baker-ciszta-repedés szövődményeként.